Oroszország az import magvaktól függ. Búza exportáló országok, búza importáló országok Gabonaimport

Egy forrás: AB központ"AB-Center" mezőgazdasági szakértői-analitikai központ

A gabonapiac a mezőgazdasági nyersanyagok legnagyobb piaca, amely az összes többi mezőgazdasági és élelmiszerpiacot alkotja. A gabonát az élelmiszeripar (élelmiszergyártás) nyersanyagaként és az állattenyésztésben takarmányként is használják. Utóbbi kapcsán a gabonapiaci helyzet az olajos magvak piacaira is hatással lehet (a pogácsa és az olajos magliszt képezi az állattenyésztés takarmánybázisát is).

Az orosz gabonapiac mennyiségét tekintve a világ egyik legnagyobb gabonapiaca. Így például Oroszország a 3. helyen áll a világon a búzatermelésben (a világtermelés 8,3%-a) és az ilyen típusú gabonafélék exportjában (a világkereskedelem 12,6%-a).

További részletek az AB-Center honlapján:
Búzatermelés a világon. Búzatermelő országok
Búzaexportáló országok, búzaimportáló országok

Oroszország az első helyen áll a világon az árpatermelésben (a világtermelés 14,2%-a), exportjában pedig a 4. helyen (a világkereskedelem 12,0%-a).

További részletek az AB-Center honlapján:
Árpatermelés a világon. Árpatermelő országok
Árpa exportáló országok, árpa importáló országok

Fokozatosan Oroszország is a világ első helyére kerül azokban a gabonafajtákban, amelyek termelése országos viszonylatban is viszonylag alacsony volt. Például az Orosz Föderáció kukoricatermelése 2001-ben valamivel több mint 0,8 millió tonnát tett ki, 2015-ben pedig elérte a 13,2 millió tonnát. A kukorica termelésével és külkereskedelmével kapcsolatos nemzetközi összehasonlítások az alábbi linkeken találhatók:

További részletek az AB-Center honlapján:
A világ kukoricatermelése. Kukoricatermelő országok
Kukorica exportáló országok, kukorica importáló országok

Gabonatermelés Oroszországban

Az oroszországi gabonatermelés összességében növekedési tendenciát mutat, amit mind a belföldi fogyasztás növekedése, mind a gabonapiacon a globális kereslet növekedése, az exportlogisztika és az infrastruktúra fejlődése elősegít.

Az oroszországi gabonatermelés a hüvelyesekkel együtt 2015-ben elérte a 104,8 millió tonnát, a 2014-es szinten. A gabonatermesztés szerkezetében a búza áll az első helyen (az összes termés 59,0%-a), az árpa a második (16,7%), a harmadik a kukorica (12,6%), a negyedik a zab (4,3%). Termelési mennyiségben (2,0%) az első öt legnagyobb gabonafajtát a rozs zárja. A borsó (1,6%), a rizs (1,1%), a hajdina (0,8%) szintén előkelő helyet foglal el a gabona- és hüvelyesek termesztési szerkezetében.

A gabonapiac hosszú távú elemzése a búza, a rizs, a hajdina és a kukorica termelésének folyamatos növekedését, a zab és a rozs termelésének csökkenését mutatja. Ez utóbbi annak köszönhető, hogy a zabot és a rozst egyre kevésbé használják takarmányként az állattenyésztési ágazatban, ahol a termelés jelentős növekedése mellett folyamatosan nő a takarmányigény.

Gabona exportja Oroszországból

Az oroszországi gabonaexport volumene az elmúlt években folyamatosan nőtt. Így 2015-ben a gabonaexport teljes volumene (a hüvelyesekkel együtt) elérte a 31 182,8 ezer tonnát, ami 1,7%-kal, 514,1 ezer tonnával több, mint 2014-ben.

Az oroszországi gabonaexport alapja 2015-ben a búza (az összes többi országba irányuló gabonaszállítás 67,0%-a), az árpa (16,9%), a kukorica (11,8%), a borsó (1,9%).

2016-ban tovább nő a külföldi gabonaszállítás volumene.

Így 2016. január-szeptemberben a kivitel teljes volumene elérte a 24 208,1 ezer tonnát, ami 18,5%-kal, 3774,6 ezer tonnával több, mint 2015 azonos időszakában. A búza exportja ugyanakkor 32,1%-kal, 4268,4 ezer tonnával, a kukorica 41,9%-kal, illetve 1003,5 ezer tonnával, a rizs 18,1%-kal, illetve 20,7 ezer tonnával, a hajdina 21,2 ezer tonnával, 21,2 ezer tonnával nőtt. 26,6%-kal, illetve 12,8 ezer tonnával, borsóé 49,5%-kal vagy 191,4 ezer tonnával, babé 677,5%-kal vagy 0,3 ezer tonnával, lencséé 358,7%-kal, illetve 8,4 ezer tonnával. Az árpa exportja ugyanakkor 39,7%-kal, 1514,4 ezer tonnával, a rozs 97,0%-kal, illetve 100,7 ezer tonnával, a zab 8,0%-kal vagy 0,9 ezer tonnával, a cirok 47,3%-kal, azaz 17,1 ezer tonnával, a csicseriborsóé 47,3%-kal, illetve 17,1 ezer tonnával csökkent. 100,0 ezer tonna.

Gabonaimport Oroszországba

Az Oroszországba irányuló nagyszabású gabonaimport nem történik. Csak a rizsimport mértéke viszonylag magas. Lencsét, babot és árpát is importálnak a söripar számára. Meglehetősen nagy mennyiségben kerül be az országba a vetésre szánt kukorica vetőmag. 2015-ben az összes vetési anyagból az importált kukorica vetőmag részaránya az AB-Center szerint 59,5% volt. A piac nagy függősége nagyrészt a termőterületek gyors éves bővülésének köszönhető. A hazai termelés vetőmag-kínálata nem növekszik olyan kézzelfoghatóan.

Ami a gabonapiac olyan fontos mutatóját illeti, mint az árak, ezek elemzését külön tanulmányban végezték el. Információért kérjük, kövesse az alábbi linket:
Gabonaárak az AB-Center honlapján

A cikk anyagai a világ 2001-2014-es búzaexportjára és -importjára vonatkozó adatokat, 2015-re, ill. előrejelzés 2025-ig a fő minősítések búzaexportáló országokÉs búzaimportáló országok 2014-ben. Az anyag az AB-Center mezőgazdasági enciklopédiájának része. Az enciklopédia főoldalára a - linkre kattintva juthat el.

A cikket az "AB-Center" Agrárgazdasági Szakértői és Elemző Központ szakértői készítették 2016-ban a Kereskedelmi Világszervezet (WTO), a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), valamint a statisztikai és előrejelzési adatok alapján Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA), az RF Szövetségi Vámszolgálat, a Fehérorosz Köztársaság Nemzeti Statisztikai Bizottsága, a Kazah Köztársaság Statisztikai Ügynöksége. Az orosz és a világ gabonapiacának aktuális és bővített adatai a - linkre kattintva érhetők el.

A búza exportja a világban

Tábornok a világ búzaexportjának volumene 2014-ben a WTO szerint 175,2 millió tonna volt, ami 8,9%-kal több, mint 2013-ban. 5 évre (2009-hez viszonyítva) a búza világkereskedelme 15,1%-kal, 10 évre (2004-re) - 46,2%-kal, 2001-re - 50,9%-kal, azaz 59,1 millió tonnával nőtt.

A világ búzaexportja 2015-ben az OECD szerint 151 millió tonna szinten van. E szervezet előrejelzései visszafogottnak tűnnek, hiszen 2016-ban nem várható jelentős változás, 2024-re pedig már csak 8,3 százalékos lesz a búza világkereskedelem növekedése (2015-höz képest).

Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának (USDA) előrejelzési adatai a világ búzakereskedelemének dinamikusabb fejlődését mutatják. Így a 2015/2016-os mezőgazdasági évben a világ búzaexportja a szervezet előrejelzése szerint 155,5 millió tonnát tesz ki, ami 0,4%-kal vagy 0,6 millió tonnával több, mint a 2014/2015-ös mezőgazdasági évben, és 2024-re. /2025 agrárév 15,8%-kal emelkedik és a természetbeni mennyiség 180 millió tonnát tesz ki.

Búzaexportáló országok

2014-ben több mint 100 ország exportált búzát. Ugyanakkor a világ 7 országában az export volumene meghaladta a 10 millió tonnát.

A 10 legnagyobb exportáló ország részesedése ebből a gabonatermésből 2014-ben a világmennyiség 82,8%-át tette ki. Ezek az országok az USA, Kanada, Oroszország, Franciaország, Ausztrália, Németország, Ukrajna, Románia, Kazahsztán és India.

A világ TOP-30 búzaexportáló országai adják a teljes export 98,4%-át. A TOP-30-ba 2014-ben a fenti országokon kívül Lengyelország, Bulgária, Litvánia, Csehország, Magyarország, Argentína, Lettország, Mexikó, Nagy-Britannia, Egyesült Arab Emírségek, Uruguay, Ausztria, Svédország, Szlovákia, Dánia, Belgium, a Hollandia, Spanyolország, Görögország és Moldova.

Az alábbiakban a legnagyobb exportáló országok búzaexportjának jelenlegi és előre jelzett trendjeit közöljük.

Búzaexport az USA-ból

Az USA a világ fő búzaexportőre. 2014-ben ennek a gabonatermésnek a világexportjából 14,6% volt a részesedésük, fizikai értelemben 25,7 millió tonna. 10 év alatt 2004-hez képest 18,8%-kal, közel 6,0 millió tonnával csökkent az Egyesült Államok búzaexportjának volumene. Az USDA előrejelzése szerint a következő 10 évben az Egyesült Államokból exportált búza mennyisége a 2024/2025-ös mezőgazdasági évre 15,1%-kal nő, és 27,5-29,0 millió tonna között lesz. Az OECD szerint 2024-re az Egyesült Államok búzaexportja valamivel meghaladja a 28 millió tonnát.

2014-ben a WTO szerint a világ 77 országába szállítottak búzát az Egyesült Államokból. Az amerikai búza legnagyobb fogadó országai Japán (az USA teljes exportjának 11,6%-a), Mexikó (11,4%), Brazília (9,7%), a Fülöp-szigetek (9,2%) és Nigéria (8,7%). A top 10 országba a fentieken kívül Dél-Korea, Kínai Tajpej, Indonézia, Kolumbia és Olaszország is bekerült.

Búzaexport Kanadából

Kanada a második legnagyobb búza szállítója a világpiacon. Az ország 2014-ben 24,1 millió tonna búzát exportált, ami 23,2%-kal több, mint 2013-ban. 10 év alatt (2004-hez viszonyítva) 59,7%-kal, 9,0 millió tonnával nőtt a búzakereskedelem. Kanada jó exportpotenciálját az ország viszonylag alacsony búzafogyasztása biztosítja. Az USDA adatai szerint a 2014/2015-ös mezőgazdasági évben az ország búza iránti kereslete 9,8 millió tonna, a termelés 27,5 millió tonna, az import pedig közel 0,5 millió tonna volt. A következő 10 évben a Kanadából származó búzaexport csökkenni fog. Növekszik a hazai búzafogyasztás. A 2024/2025-ös mezőgazdasági évre 11,8 százalékkal 19,7 millió tonnára csökkenhet a búzaexport. Az OECD szerint 2024-re a kanadai búzaexport 22,4 millió tonna lesz.

2014-ben Kanada a világ több mint 70 országába exportált búzát. A legnagyobb kedvezményezett országok az Egyesült Államok (az összes export 14,2%-a), Japán (7,4%), Olaszország (6,3%), Indonézia (5,8%) és Peru (5,2%). A top 10 országba a fentieken kívül még Venezuela, Kolumbia, Mexikó, Banglades és Algéria került.

Búza exportja Oroszországból

2014-ben Oroszország zárta a világ három legnagyobb búzaexportőrét, az exportszállítások volumene – a Fehéroroszországgal és Kazahsztánnal folytatott kereskedelmet nem számítva – 22,1 millió tonnás szinten. Ez 60,4%-kal, 8,3 millió tonnával több, mint 2013-ban. Öt évre (2009-hez viszonyítva) az orosz búza exportvolumene 32,1%-kal, 10 évre (2004-re) - 373,4%-kal, 2001-re - 13,5-szeresére nőtt. 2014 végén Oroszország részesedése a világ búzaexportjának szerkezetében 12,6% volt.

Az OECD szerint az oroszországi búzaexport volumene 2015-ben 18,3 millió tonna, a 2016-ra becsült 19 millió tonna. Ugyanezen szervezet előrejelzései szerint 2024-re az orosz búza exportja 27,2%-kal nő, és 23,3 millió tonnát tesz ki.

Az USDA szerint a 2014/2015-ös mezőgazdasági évben 22,5 millió tonnás volt ennek a gabonatermésnek az exportja az Orosz Föderációból, az előzetes becslések szerint jövőre 17,2%-kal csökkenhetnek a mennyiségek. Ami az előrejelzési adatokat illeti, azok optimistábbnak tűnnek. A 2024/2025-ös mezőgazdasági évben az orosz búzaexport eléri a 27,5 millió tonnát.

2014-ben a világ 73 országába exportáltak orosz búzát. A vizsgált időszakban a legfontosabb kedvezményezett országok Törökország (az összes export 19,9%-a) és Egyiptom (18,3%) voltak. A legjobb 10-be a fentieken kívül még Irán (6,2%), Jemen (4,4%), Azerbajdzsán (4,2%), Szudán (3,9%), Dél-Afrika (3,5%), Nigéria (3,2%), Grúzia (2,8%) és Kenya (2,4%). A többi ország a teljes oroszországi búzaexport 31,3%-át tette ki.

Franciaország szintén jelentős búzaexportőr. Ezzel a gabonával 2014-ben 20,4 millió tonnát kerestek, ami 3,9%-kal, 0,8 millió tonnával több, mint 2013-ban. 5 év alatt (2009-re) a búzaexport Franciaországból 20,8%-kal, 10 év alatt - 37,9%-kal, 2001-re - 31,1%-kal nőtt. 2014 végén Franciaország részesedése a világ búzaexportjának szerkezetében (TOP-30) 11,6% volt. A fő fogyasztók a vizsgált időszakban Algéria - 4,6 millió tonna, Hollandia - 2,1 millió tonna, Marokkó - 1,9 millió tonna, Belgium - 1,8 millió tonna, Olaszország - 1,6 millió tonna, Spanyolország - 1,5 millió tonna és Egyiptom. 1,3 millió tonna. Nagy mennyiségben szállítottak még Portugáliába, Elefántcsontpartba, Szenegálba, Németországba, Jemenbe, Kamerunba, Kubába, Nagy-Britanniába, Nigériába és számos más országba. A Franciaországból származó búzát összesen a világ több mint 80 országába exportálták.

Búzaexport Ausztráliából

2014-ben az Ausztráliából származó búzaexport volumene közel 18,3 millió tonnát tett ki, ami 1,5%-kal több, mint 2013-ban. 5 évre 11,7%-kal, 10-re - 2,1%-kal csökkentek 2001-hez képest - 0,2%-kal. Ausztrália részesedése a világ teljes búzaexportjából 2014-ben 10,4% volt. Az ausztrál búza fő fogyasztói 2014-ben Indonézia – 4,1 millió tonna, Vietnam – 1,4 millió tonna, Kína – 1,2 millió tonna, Dél-Korea – 1,1 millió tonna, Malajzia – 1,1 millió tonna, Irán – 1,1 millió tonna volt. Szállítások történtek Japánba, Jemenbe, Irakba, Szudánba, a Fülöp-szigetekre, Nigériába, Új-Zélandra, Thaiföldre, Kuvaitba, Szaúd-Arábiába és számos más országba is. Ausztráliából összesen búzát exportáltak a világ több mint 50 országába.

A búza behozatala a világban

A világ búzaimportjának volumene 2014-ben a WTO szerint 163,3 millió tonna volt, ami 10,5%-kal több, mint 2013-ban. 5 év alatt (2009-hez viszonyítva) a világ búzaimportja 25,5%-kal, 10 évre 49,8%-kal, 2001-re 55,1%-kal nőtt.

A világ búzaimportja 2015-ben az OECD becslései szerint 150,9 millió tonna szinten van. E szervezet előrejelzései a következő évtizedre visszafogottnak tűnnek. 2016-ban nem várható jelentős változás, 2024-re a globális import 9,1%-kal nőhet (2015-höz képest).

Az USDA előrejelzései a világ búzaimportjára vonatkozóan dinamikusabbnak tűnnek. Így a 2015/2016-os mezőgazdasági évben a világ búzaimportja e szervezet előrejelzése szerint 155,5 millió tonnát tesz ki, ami 0,4%-kal vagy 0,6 millió tonnával több, mint a 2014/2015-ös mezőgazdasági évben, és 2024-re. /2025 agrárév 14,0%-kal nő, fizikai értelemben 180 millió tonna lesz.

Az alábbiakban a legnagyobb importáló országok búzaimportjának jelenlegi és előre jelzett tendenciáit mutatjuk be.

Búzaimportáló országok

2014-ben a WTO szerint 180 ország importált búzát. Ugyanakkor 4 országban az import mennyisége meghaladta a 7 millió tonnát.

A 10 legnagyobb importáló ország részesedése ebből a gabonatermésből 2014-ben a világ importvolumenének 38,1%-át tette ki. Ezek az országok Olaszország, Indonézia, Algéria, Irán, Mozambik, Brazília, Japán, Törökország, Marokkó és Spanyolország.

A világ TOP-30 búzaimportáló országai 74,0%-ot képviselnek. A TOP 30-ba 2014-ben a fenti országokon kívül Mexikó, Hollandia, Németország, Dél-Korea, Belgium, Egyesült Arab Emírségek, USA, Jemen, Szaúd-Arábia, Kína, Fülöp-szigetek, Banglades, Nigéria, Vietnam, Peru, Dél-Afrika, Kolumbia, Egyesült Királyság, Szudán, Venezuela.

Búzaimport Olaszországba

2014-ben Olaszország lesz a legnagyobb búzaimportőr 7,5 millió tonnával, ami 29,5%-kal, 1,7 millió tonnával több a 2013-as importvolumennél. Olaszország részesedése a világ búzaimportjából 2014-ben 4,6% volt. Az olasz piac fő búzaszállítói 2014-ben Kanada (1,6 millió tonna) és Franciaország (1,5 millió tonna) voltak. Nagy mennyiségben szállítottak búzát Ausztriából, Magyarországról, Németországból, az USA-ból, Bulgáriából, Görögországból, Romániából, Ukrajnából, Szlovákiából, Mexikóból, Oroszországból és Ausztráliából is. Összességében a WTO adatai szerint a vizsgált időszakban Olaszországba 33 országból szállítottak búzát.

Búzaimport Indonéziába

Indonézia a második helyen áll a búzaimportot tekintve 2014-ben – 7,4 millió tonnát, ami 10,3%-kal haladja meg a 2013-as importmennyiséget. Indonézia részesedése a világ búzaimportjából 2014-ben 4,6% volt. Ausztrália továbbra is a fő búza szállítója Indonéziának a vizsgált időszakban - 4,0 millió tonna. Jelentős mennyiségben Kanadából - 1,4 millió tonnát és az USA-ból - közel 1,0 millió tonnát szállítottak. India, Ukrajna, Oroszország is nagy mennyiségben importált búzát. Összességében 2014-ben a WTO szerint a világ 15 országából importáltak búzát Indonéziába.

Búza import Algériába

Algéria zárja a világ három legnagyobb búzaimportőrét. Ebből a gabonából 2014-ben 7,4 millió tonnát importált az ország, ami 17,6%-kal, 1,1 millió tonnával több, mint 2013-ban. Algéria részesedése a teljes búzaimport szerkezetében 4,5% volt. Algéria fő búzaszállítója 2014-ben Franciaország – 4,7 millió tonna. Nagy mennyiségben szállítottak Mexikóból, Kanadából, Németországból, Lengyelországból, Svédországból, Nagy-Britanniából, az USA-ból, Ausztráliából és számos más országból is. Összességében 2014-ben a WTO szerint a világ 14 országából importáltak búzát Algériába.

Búzaimport Iránba

Irán 2014-ben a negyedik helyen végzett a legnagyobb búzaimportáló országok rangsorában, 7,1 millió tonnás importvolumennel. A 2013. évi búzaimport volumenéről a hivatalos statisztika nem rendelkezik. Irán részesedése a búzaimport világszerkezetében 2014-ben 4,4% volt. Az iráni piac fő búzaszállítói 2014-ben Svájc (1,6 millió tonna) és az Egyesült Arab Emírségek (1,1 millió tonna) voltak. Nagy mennyiségben szállítottak búzát Németországból, Törökországból, Nagy-Britanniából, Hollandiából, Kazahsztánból, Oroszországból, Litvániából, Ausztráliából és számos más országból is. Összességében 2014-ben a WTO szerint a világ 23 országából importáltak búzát Iránba.

A búza vetésterülete hazánkban minden évben magas marad. Ennek a nélkülözhetetlen gabonanövénynek a termése, és így a költsége azonban nagymértékben függ az időjárási viszonyoktól.

A búza felhasználása

A búza felhasználásának fő tevékenységi területe a liszt gyártása, amely kenyér, tészta és sokféle édesipari termék sütésére szolgál. Ezenkívül sikeresen használják a következő célokra:

népszerű alkoholos italok gyártása - vodka és sör;

kombinált takarmány előállítása. Ezenkívül a búza növényi gabona, és a széna önálló takarmánytermékként használható állattartó telepeken és baromfitelepeken;

kenőcsök és porok, keményítőkötések gyártása az orvostudományban. A búzacsíra kivonat égési sérülésekre is kiváló gyógyír, sebgyógyításra használják;

szépségápolás. A búza és a belőle készült kozmetikai termékek jól ismert öregedésgátló szer.

Mindezek mellett a búza exporttermék.

Búzatermesztés Oroszországban

Az orosz búzapiacot a következő régiók alkotják, ahol a legnagyobb mennyiségben termesztenek:

Déli szövetségi körzet. Részesedése ma 27 százalék;

Központi szövetségi körzet - 22 százalék;

A szibériai szövetségi körzet, amelynek részesedése a teljes termelésben évről évre növekszik. A növekedést elsősorban az Omszk régió és az Altáj Terület biztosítja.

Folyamatosan növekvő mennyiségű növényt termesztenek a Volga, az Urál, az észak-kaukázusi és az északnyugati szövetségi körzetekben is.

Búza export és import

A búzaexport ma körülbelül 15 millió tonna. E mutató szerint a kilencedik helyen áll a külföldre szállított legfontosabb termékek között. A fő irányok Egyiptom és Törökország, Azerbajdzsán és Irán, valamint Jemen, Izrael, Líbia és Irak. Az orosz búzát Grúziába is exportálják. Minden évben az export fő mennyiségét mindössze három hónap alatt szállítják el - júliustól szeptemberig.

Oroszországban a terméket elegendő mennyiségben termesztik a saját igényeinek kielégítésére, így a búzát gyakorlatilag nem importálják. Kivételt csak a szegény évek jelentik, amikor a rendelkezésre álló mennyiségek már nem elegendőek.

A búza költsége

Ez is csak a terméstől függ. Például, miután 2012-ben nem megfelelő mennyiségű terméket takarítottak be, a következő év januárjára a búza meredeken drágult. De már júliusban a termék ára visszatért a szokásos mutatókhoz. Az árak némileg változnak Oroszország régióiban, a minőségtől és a fajtától függően.

Oroszország, Ukrajna és Fehéroroszország gabonaimportáló országok. Oroszország és Ukrajna a hazai piaci volumenhez képest elenyésző mennyiségben importál gabonát, míg Fehéroroszország esetében az import ellátások biztosítják a hazai piac szükségleteinek jelentős részét. Mindenekelőtt az importigény a jó minőségű búza (erős és értékes fajták) elégtelen termelésével függ össze a malomipar igényeinek kielégítésére.

A gabonaimport volumenének dinamikája meglehetősen ingadozó, mivel ez elsősorban az államok hazai búzatermelésének helyzetéből adódik. A 2006. évi gabonaimport jelentős ingadozása Oroszországban következett be, és 2006-ban az import erőteljes, mintegy 140%-os növekedését eredményezte 2005-ben az előző évhez képest, az import mennyisége elérte az 1,3 millió tonnát. Az őrlési gabona behozatalának ekkora ugrásszerű megugrása a búza betakarított mennyiségének elégtelenségéből, valamint a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatti rossz minőségből adódik.

Az Oroszországba irányuló búzaimport szerkezetének fő összetevője (a teljes búzaimport 95%-a) a magas sikértartalmú őrlési búza, az erős és értékes búza, amelyet elsősorban a harmadik osztály képvisel. A jó minőségű búza behozatalának igénye annak az elégtelen hazai termelése miatt van, ami elsősorban az oroszországi éghajlati viszonyoknak tudható be. A 3. osztályú búza a bruttó termés mintegy 10-15%-át teszi ki. A magas (több mint 23%-os) sikértartalmú búza ugyanakkor a lisztdaráló és sütőipar nélkülözhetetlen alapanyaga, elsősorban technológiai szükségszerűség miatt, hiszen csak a lisztben lévő magas sikértartalom mellett lehetséges a kiváló minőségű pékárut gyártani. A 3. osztályú búzát leggyakrabban gyengébb búzával kombinálják. A búzaimport külön tétele a durumbúza, amelyet gyakorlatilag nem termesztenek Oroszország éghajlati viszonyai között, de a tésztagyártás fő alapanyaga.

Az alacsonyabb osztályú búzát gyakorlatilag nem importálják Oroszországba, mivel az iránti keresletet a hazai termelés elégíti ki. Vetőanyagot Oroszországba is importálnak. A legnagyobb szállítási volumen 2005-re esik, ami a 2003-as rossz termés utáni vetőmag-alap fokozatos helyreállításának köszönhető. 2006-ban és 2007-ben az Oroszországba irányuló vetőmag-import jelentősen lecsökkent, és részesedése az ország teljes vetőmag-felhasználásából elenyésző.

Az oroszországi búzaimport szerkezete 2005-2007-ben stabil, az import búza túlnyomó többsége 3. osztályú búza. Az import szerkezetének állandósága mellett az import volumenének változásában jelentős változások következnek be. 2006-ban meredeken emelkedett az élelmiszerliszt behozatala, amely 2005-höz képest közel 2,5-szeresére, 1,36 millió tonnára nőtt a búzára. Ennek fő oka minden valószínűség szerint a rossz időjárási viszonyok, ami alacsony terméshozamot és a rossz minőségű gabona részarányának növekedését eredményezte a teljes búzatermésben. 2007-ben aztán még erőteljesebben, 456 ezer tonnára esik vissza az import, a hazai gabonatermelés növekedése miatt.

A búza fő exportáló országai Oroszországba a következők: gabona liszt-ellátásban - Kazahsztán, vetőmag-ellátásban - Németország. Kazahsztán a teljes orosz malombúzaimport mintegy 98%-át adja, amit az országok földrajzi közelsége és a Kazahsztán által kínált vonzó gabonaárak határoznak meg. Természetben 2006-ban Kazahsztán 1,26 millió tonna búzaszemet, 2007-ben az import általános visszaesése mellett 433 ezer tonna búzát importált. Kazahsztán a takarmánygabona fő exportőre is, azonban ennek a gabonaosztálynak a részesedése a teljes importból nem jelentős, átlagosan a teljes éves mennyiség 4%-a.

A vetőmagimport volumenének ingadozásával összefüggésben a fő exportáló országok is változtak, ezek adták a szállított vetőmagok nagy részét. 2005-ben, amely a búzavetőmag-vásárlás csúcséve volt, a fő exportőrök Ukrajna (a teljes vetőmagimport 33%-a), Litvánia (14,6%), Kína (13,8%) voltak (14. táblázat). Jelentős vetőmag utánpótlást okozhat a vetőmag alap megújítása, a 2003-as rossz termés után. 2006-ban a búza vetőmag importja mintegy másfélszeresére, 46,6 ezer tonnáról 28,7 ezer tonnára csökkent, a vetőmag fő szállítói Németország (49,11%), Ausztria (27,24%), Ukrajna (9,85%) voltak. 2006-ban a búzavetőmag-import volumene 484 tonnára csökkent (15. táblázat), a beszállításban továbbra is Németország (41,78%), Franciaország (30,49%) és Ukrajna (20,49%) volt a vezető, azonban figyelembe kell venni a jelentéktelen mennyiségű vetőmag-anyagot szállítottak 2007-ben.

Fő importáló régiók

Az import koncentrálódása egyes régiókban elsősorban a nagyok elhelyezkedésével függ össze ipari vállalkozások sütőipar és lisztőrlés. A gabona liszt-ellátásának vezető régiója a cseljabinszki régió. 2005-ben a teljes importvolumen 31,6%-a került a régióba, 2006-21,4%, 2007-ben 43,27%. Ez annak köszönhető, hogy a régióban olyan nagy vállalkozások vannak jelen, mint a Grigorovich Bakery Plant, Makfa, Magnyitogorszki üzem kenyértermékek-Sitno, amelyekhez a szükséges alapanyag a magas gluténtartalmú durumbúza, amelyet Oroszországban kis mennyiségben termesztenek. Jelentős mennyiségű behozatal irányul az Altáj Területre, ahol az Aleiskzernovprodukt található (2006-ban a teljes import 28,14%-a, 2007-ben 12,92%), valamint Moszkvába (az éves import kb. 20%-a), ahol egy nagyszámú sütőipari és lisztőrlő vállalkozás koncentrálódik.
A vetőmag fő importőrei a Krasznodari Terület, a Szmolenszki és a Belgorodi régiók. A moszkvai régió jelentős vetőmag-ellátását a régióban bejegyzett vállalkozások nagy száma magyarázza. Az ukrajnai búzaimport szerkezete

Ukrajnában, akárcsak Oroszországban, nem termelnek elegendő mennyiségű magas (23% feletti) gluténtartalmú búzát, különösen durumbúzát. Emellett aktívan importálnak vetőmagot Ukrajnába, ami a teljes importmennyiség mintegy 2%-át teszi ki. Általánosságban elmondható, hogy az ukrajnai búzaimport elenyésző, leszámítva a terméskiesés éveit.

Az anyag az Abercade kutatásai alapján készült

Az elmúlt 20 évben a gabonanövények exportja volt a gabonatermesztés növekedésének és fejlődésének fő ösztönzője. A gabonaértékesítésből befolyt pénzeszközöket technikai berendezések korszerűsítésére, új fajták vásárlására és területbővítésre fordítják. Az orosz piac azonban nemcsak az exportra, hanem a búza és búzatermékek importjára is irányul. Az élelmiszer- és olaj- és gáziparban, állati takarmány- és kozmetikumok gyártásában használják.

A növekvő gabonaexport Oroszországból vonzza a befektetéseket a mezőgazdasági szektorba, és ez egész régiók infrastruktúrájának fejlesztését teszi lehetővé: új vasútvonalak építését, kikötők és felvonók fejlesztését, munkahelyteremtést. A beruházások növekedésével a hozam is Franciaország vagy Németország szintjére emelkedik. Ez az új fajták, a modern műtrágyák, valamint a kártevők és betegségek elleni védekezési eszközök vásárlásának köszönhető. A puha búzafajták magas minősége versenyképessé teszi őket a vezető exportáló országok gabonájával szemben. Ezzel párhuzamosan a magas fehérjetartalmú durumbúza termelése is növekszik.

A gabonaiparban bekövetkezett pozitív változások bizonyítéka az orosz termék jelenlétének mind a négy kontinensen való bővülése.

A gabonabázis fejlesztése ösztönzi a következők állapotának javítását:

• takarmányalap;
• állattenyésztés;
• baromfitenyésztés;
• Halászat;
• Gabonaipar feldolgozása;
• Élelmiszeripar.

A termények terjeszkedése a mezőgazdasági gépek, ásványi műtrágyák és vegyszerek gyártásának fejlődéséhez vezet. A beruházások növekedése magasabb hozamot, nagyobb gabonaexportot, valamint importhelyettesítési program megvalósítását vonja maga után a hús- és tej-, kenyér-tészta-, sör- és szeszesital-gyártásban.

Gabonanövények exportja

A mezőgazdaságban az új szezon kezdete az adott év július 1-je, a vége pedig a következő év június 30.

A hozamokat, az exportot és az importot szezononként mérik, nem naptári évenként.

A 2009/2010-es szezonra 21,4 millió tonnát küldtek exportra. búza, de már a következő szezonban a gabona mennyisége csaknem felére csökkent, és 11,8 millió tonnát tett ki.

A 2011/2012 - 15,2 millió tonna, a 2012/2013 - 15,7 millió tonna. 2012/2013-as évad rekord volt - mindössze 13,7 millió tonna. gabonát exportáltak. Ám egy évvel később az export nyersanyag mennyisége 22,1 millió tonnára nőtt, ami 66%-kal haladja meg a 2013-as mutatót.

2014 óta folyamatosan növekszik az oroszországi gabonaexport. A 2014/2015-ös szezon végén. a külföldre szállított szállítmányok 21,4 millió tonnát tettek ki, és már a következő szezonban 25 millió tonnára nőtt az exporttevékenység. A gabonafélék teljes mennyisége a hüvelyesekkel együtt 35 millió tonnát tett ki, ami közel 11%-kal haladja meg az előző évit.

2018. februári export – statisztika

Az utolsó mezőgazdasági szezonban az Orosz Föderációban 134,1 millió tonnát takarítottak be. gabona, ami 11,2%-kal több, mint 2016-ban. A Szövetségi Vámszolgálat szerint 2018. január 30-án 2017-ben mintegy 43 millió tonnát exportáltak Oroszországból. gabona és 7 millió tonna. mély feldolgozó termékek. Az export értéke 5,8 milliárd dollár volt, 38%-kal több, mint az előző szezonban.

Idén januárban 3311,2 ezer tonnát adtak el a 2450 ezer tonnával szemben. 2017. január A 2017. január-április időszakban az exportértékesítés volumene 108932,5 ezer tonna volt, ami 363 ezer tonnával haladja meg a 2016. azonos időszaki adatot. 120 millió tonna gabonafélék.

Export termények

Oroszország a búzán kívül kukoricát, árpát, hajdinát, kölest és egyéb gabonát és hüvelyeseket is értékesít. 2017-ben csak kukoricából mintegy 5178,3 ezer tonna exportra került, ami 154 ezer tonnát jelent. kevesebb, mint 2016

A fő importáló országok Korea és Törökország, Irán és Vietnam.

Az árpa exportszállítása instabil, az elmúlt 10 évben 2-5,5 millió tonna között mozog. Az elmúlt szezonban mintegy 4.635 ezer tonna kelt el eladásra. Ahová az árpát exportálják: Szaúd-Arábia, Jordánia, Irán. Gabonát vásárolnak tevék etetésére, akiknek tenyésztése népszerű a régióban.

A hajdina közel 16 millió dollárért kelt el, össztömege 49,25 ezer tonna, a teljes mennyiség mintegy 75%-a mindössze 3 országba került. 2017-ben hajdinát exportáltak Oroszországból Litvániába, Japánba és Ukrajnába.

Kölesből 69 ezer tonnát, hüvelyesből 1254 ezer tonnát értékesítettek, a hüvelyesek közül a bab exportja nem haladja meg az 1000 tonnát. Törökország és Ukrajna a 2016/2017 a bab fő importőre Oroszországból. A fent felsorolt ​​egyéb növényeket kis mennyiségben exportálják. Az elmúlt szezonban az exportált lencse mennyisége nem haladta meg a 16 ezer tonnát, és Lettország, Irán, Bulgária, Marokkó és Törökország lett a fő értékesítési célpont. Ugyanebben az évben Oroszország kölest szállított Ukrajnának, Lengyelországnak és Szerbiának. Összességében a köles a teljes szemtérfogat körülbelül 0,3%-át teszi ki.

Kinek ad el Oroszország gabonát?

2001 óta az orosz búzaexport a világmennyiség legalább 14%-át tette ki, ami lehetővé tette, hogy az ország bekerüljön az első három közé Kanadát és Franciaországot megelőzve.

Tavaly pedig Oroszország szerezte meg először az első helyet, megelőzve Argentínát és Ukrajnát.

A világkereskedelemben Oroszország fő versenytársai a gabonapiacon Kína, az Egyesült Államok és India. A nagy kukoricakínálatnak köszönhetően az Egyesült Államok vezető szerepet tölt be a gabona- és hüvelyesek kereskedelmében. Az orosz búza fő importőre a Közel-Kelet és Észak-Afrika országai: ezek adják az eladások 70%-át. Főbb irányok: Egyiptom, Törökország, Banglades, Nigéria, Azerbajdzsán. Országokból volt Szovjetunió Azerbajdzsánon kívül Grúzia és Örményország vásárol aktívan orosz gabonát. Európa és Latin-Amerika országaiban kisebb mennyiségben értékesítik az orosz gabonát.

Oroszország ma a világ közel 100 országát látja el gabonával, míg 20 évvel ezelőtt még nem volt több mint 70 importőr az orosz terméknek.A század elején az Európai Unió volt a 4. osztályú élelmiszer-búza és takarmány fő fogyasztója. búza, valamint árpa. Az új kvóták és vámok bevezetése, a határok kiterjesztése után az EU csökkentette az orosz gabonaellátást. Jelenleg az összes export mintegy 9%-át teszi ki.

Egyiptom a búza és egyéb gabonafélék legnagyobb importőre. Tavaly közel 7,5 millió tonnát szállítottak ebbe az országba, ugyanakkor az Egyiptommal szomszédos országokban - Szudánban, Nigériában, Kenyában, Tanzániában és Dél-Afrikában - is megnőtt az érdeklődés az orosz termék iránt.

Az elmúlt években nőtt a kelet-, dél- és délkelet-ázsiai országokba irányuló értékesítés volumene. A 2011/2012-es szezonban részesedésük a vásárlásból valamivel több mint 1% volt, de már tavaly ez a szám 6,5-szeresére nőtt. Piackutatók szerint az Orosz Föderációból történő gabonavásárlás további növekedése az Ausztráliával való verseny miatt nehéz lesz. Ugyanolyan gabonaár mellett Ausztráliából olcsóbb a szállítás, mint Oroszországból.

Az Orosz Föderáció kukoricát, cirokot, lencsét, árpát és búzát is szállít Dél-Korea, Kína, Pakisztán, Banglades, Indonézia, a Fülöp-szigetek és Thaiföld. Kik vásároltak gabonaféléket latin-amerikai országokból: Mexikó, Peru, Ecuador, Kolumbia és Nicaragua. Az ebbe a régióba irányuló szállításokat az Egyesült Államok versenye és az aktív hazai gabonapiac nehezíti.

Jelentős gabonaexportőrök

2017 júliusa és szeptembere között a 10 legnagyobb oroszországi gabonaexportőr a teljes értékesítés több mint 60%-át adta. Ez körülbelül 7,8 millió tonna. A cégek listáját a rosztovi Rif kereskedőház vezette, amely csaknem 2 millió tonnát szállított. gabonafélék. A második helyet a Glencore (USA, székhelye Krasznodar) foglalja el, amely 5%-kal növelte exportvolumenét. A harmadik pozíció az Astoné. A negyedik helyen a "Louis Dreyfus" francia cég (központ Moszkvában) áll, értékesítését 344 ezer tonnáról növelve. 687 ezer tonnáig Bezárja az öt legjobb krasznodari céget - "KZP-Expo".

• ZernoTrade - Oroszország, székhelye Taganrogban;
• MiroGroup - Oroszország, székhelye Krasznodar;
• Cargill - Kazahsztán, székhelye Rostov-on-Don;
• Artis-Agro - Oroszország, székhelye Szentpéterváron;
• Outspan – USA, székhelye Krasznodar.

A 2001-2015 közötti időszakra. A búzaexportáló országok rangsora így néz ki: az első három helyen az USA, Kanada és Oroszország áll. Következik Franciaország, Ausztrália, Németország, Ukrajna, Románia és Kazahsztán. India zárja az első tízet. A piacot befolyásoló országok közül Lengyelország és Bulgária, Csehország és Litvánia, Argentína és Lettország, az Egyesült Arab Emírségek és Mexikó. Svédország és Uruguay, Dánia és Belgium, Moldova és Spanyolország, Görögország kisebb exportvolumenben különbözik egymástól.

Gabonaimport Oroszországba

A világpiacon Oroszország nemcsak exportőrként, hanem gabonaimportőrként is működik. Annak ellenére, hogy az Orosz Föderáció szinte teljes egészében saját termékeivel látja el a hazai piacot, az ország kénytelen új fajtákat, búzafeldolgozási termékeket és kiváló minőségű gabonát vásárolni, amely nem terem Oroszországban. Az import a hazai termelés kevesebb mint 1%-át teszi ki. 2016-ban az import mennyisége mindössze 1 millió tonnát tett ki.

A búzaimport 2014-ben még ennél is kisebb volt - 369,5 ezer tonna, 2015-ben - 127 ezer tonna. Oroszország nagy gluténtartalmú őrleménybúzát, valamint erős és értékes, 3. osztályú gabonát importál. A több mint 23% glutént tartalmazó búza nélkülözhetetlen az első osztályú kenyér- és pékáruk előállításához. A lágyabb fajtákhoz általában harmadosztályú búzát adnak a liszt minőségének javítása érdekében, a tésztagyártáshoz pedig kemény szemeket használnak.

Az Oroszországba irányuló gabonaimport alapja: rizs, bab, árpa és lencse. A feldolgozott termékek közül a glükózt és a glutént, a keményítőket és a biotermékeket aktívan vásárolják. Egy másik jelentős beszerzési cikk a kukorica vetőmag. Az importált vetőmag részaránya a teljes tömeg közel felét teszi ki. A feldolgozóipar fejlesztése, a mezőgazdaságba történő további beruházások és az Orosz Föderáció vállalatai közötti verseny megszervezése lehetővé teszi az import mennyiségének csökkentését.

2017-ben rekordmennyiségű gabonát exportáltak Oroszországból, és két évtized után először került az Orosz Föderáció vezető pozícióba a búzaexportáló országok között. A pozíció erősítése érdekében folytatni kell a megművelt területek javítását, az infrastruktúra fejlesztését és a pénzügyi források vonzását ehhez a mezőgazdasági ágazathoz. Az export további növekedése javítja a gazdaságok állapotát, megoldja az élelmezési és az állati takarmányproblémákat.